Jól szervezett és definiált betegutakkal mindenki számára egyenlővé válhat az ellátáshoz való hozzáférés és eredményesebb lehet a betegellátás, ám ehhez a páciens együttműködését is el kell nyerni.

Miként szolgálhatja a digitalizáció, az adatok felhasználása a betegbiztonságot? És vajon mit igényelnek és mennyit tudnak minderről a páciensek? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ az IME XI. Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján.

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint.

A WHO szeptember 17-ei Betegbiztonság Világnapjának idei témája a biztonságos szülészeti és újszülöttellátás.

Az idősödés ugyan kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszert, ám nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi együttműködési kérdés is, amelyre társadalmi és szakmai párbeszéd során kell megtalálni a válaszokat.

Messze jutottunk ahhoz képest, amikor 1995-ben az Első Magyar Orvosnapok résztvevői kinyilvánították: „az a tény önmagában, hogy a műtét során használt eszközökből valamelyik véletlenül a betegben maradt, nem minősíthető gondatlanságnak, illetve szakmai szabályszegésnek”.

Csak megbecsülni lehet, milyen a diagnosztikai hibaarány, a hazai rendszerben gyűjtött adatokból ezek ki sem derülhetnének, írja a Népszava.

Az Egészségügyi Menedzserképző Központja által indított NEVES (NEm Várt Események) Betegbiztonsági Fórum duplán jubilált az idén.

A közép-magyarországi régióban csak az országos intézetek pályázhatnak arra a kórházanként 60 millió forintra, amelyet a tavaly október 1-je óta hatályos infekciókontroll rendelet végrehajtásához használhatnak fel a fekvőbeteg-ellátók.

Célzott fejlesztésekre és ismeretterjesztésre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint pénzre is szükség van ahhoz, hogy számottevően javuljon a kézhigiénés complience és az antibiotikum-felhasználás az intézményekben.